B.Rose
Köszöntő a Kedvesnek
Mikor szerettél Kincsed voltam,
Kincsem lettél mert szerettelek ,
számodra nem lehettem Sóhaj
Sóhajom lettél ... éreztelek ....
Könnyeim régen letöröltem ,
És Neked könnyeid nincsenek....
..tüskét nyújtottál rózsakelyhen,
s én elfogadtam tüskéidet.
Angyalom vagy, belső varázsom ,
a bennem virágzó Óhajom ,
hangom, szavam ,a Drágaságom ,
a bolyongó kínzó Fájdalom..
Azt álmodom hogy Nyár lesz újra ,
bár jeges szelét küldi a Tél....
...várok az elnem csókolt csókra,
a jégharang lelkemben mesél.
Látni benned magam nevetve,
a lelkem szemeid tükrözik
hangom a némaságba veszve
elárult álmok még őrizik ...
Elfáradt szétroncsolt a lelkem,
felednem Téged mégsem lehet....
...csak ülök mozdulatlan csendben
kővé válva is, csak szenvedek....