Nagy Edina Az én kishercegemNéhány hónapja csupán,
Még nem tudtam, hogy létezel!
Még sohasem láttalak,
Még nem hallottam hangodat,
Még nem ismertelek!
Még nem gondoltam reád.
Most itt vagy velem!
Már nem tudom elképzelni,
Hogy nem létezel!
Elmúltak napok, s hosszú hetek,
S napról-napra fontosabb lettél nekem!
Olyan barát vagy, kire mindig gondolok,
S ha városom fényeire nézek,
Mindig eszembe jutsz!
Millió, s millió csillag
Ragyog az éjszakában,
De neked olyan csillagaid vannak,
Mint senki másnak!
Mert ha az egyik csillagon,
Ott lakik barátod,
Megváltozik minden,
Ha a csillagokat látod!
Bár a csillagok egyformák,
S hallgatnak némán,
De ha Te nézel a csillagokra,
Az égbolt barátként nevet rád!
Ezért különleges számomra létezésed,
Mit a Kisherceg, s barátja érzett,
Egyre jobban értem!
Hisz az emberek a Földön,
Egyetlen kertben,
Ezernyi rózsát nevelnek,
Mégsem találják meg azt,
Mit oly nagyon keresnek.
Pedig megtalálható!
Egyetlen korty vízben,
Egy rózsaszálban;
Megtalálható:
Egyetlen jóbarátban!
Mert ha valaki szeret
Egy igaz barátot,
Ki egyetlen egy
Az egész világon,
Jólesik szétnézni
A messzi láthatáron!
S elmerengve nézve
A messzeségbe,
Gondolatban együtt szárnyalni
A végtelenbe!
Nagy Edina