Őrizd a mosolyom, amit neked adtam,
Őszinte volt minden, ahogy megfogadtam.
Szemem csillogását csakis te láthattad,
Tudod, érted éltem boldogan, miattad.
Őrizd meg a szemem huncut kis varázsát,
Csukott szemmel járok, mások ne is lássák.
Mert érted ragyogott, mint egy igaz gyémánt,
Szemlesütve megyek utamon most, némán.
Emlékezz karomra, amint féltve ölel,
Mondtam:ha elmegyek, csakis te űzöl el.
Jusson majd eszedbe, ahogy hozzád értem,
Bátran öleltelek, közben pedig féltem.
És a tiszta lelkem, lelkedhez simulva,
Gyógyítgatták egymást mindig újra, s újra.
Szerelmesen fogta egyik a másikat,
Hiszen mindkettőnkét bántottak már sokat.
Ne tartsd vissza szívem, engedd el hát végre,
És ha majd hiányzok, nézz csak fel az égre.
Keresd a csillagot, mi legszebben ragyog,
Ha rám gondolsz, még mindig a szívedben vagyok...
Maróti István Szeresd a szívem
Bognár Barnabás Szívből-szívbe
Bognár Barnabás
Szívből-szívbeMinden szó, ami még kimondható,
most minden szó már mást jelent...
és szívből-szívbe adni volna jó
szépet, nagyot és végtelent;
boldog mosolyt, mely mindent elárul.
Megérezni s elmondani végre,
hogy mi vagyunk - hogy én és te -
a világ, s ha felnézünk az égre,
minden ott van egy lépésre
s szemünk nemcsak a felhőkig lát.
Szemünkkel szemekbe látni újra
s nem elfutni minden csoda
mellett, megállni és lelassulva
várni; s egy szó, egy kép hova
tűnik el, azt már érzi minden szív.
A szív tudja, a szív igazán lát,
tudja, milyen volt s mivé lett
az értelem, ki csak sejti a lét
igazát, mert minden élet
a szívből indul, s oda érkezik.
Belső Nóra De mi is az a szerelem?
Belső Nóra
De mi is az a szerelem?A világon az egyik legélvezetesebb állapot,
amely nemcsak másodpercekig tart.
Egy örömteli őrület,
az érzelem, amely egy párkapcsolat
mesteri fűszere.
A szerelem kaland, mámor,
szenvedély és fájdalom is egyben.
Izgat és nyugtat,
felhevít és lehűt egyszerre.
Petrányi Erzsébet Szerelem?
Petrányi Erzsébet
Szerelem?Szerelem az, ha mindig hiányzol?
Ha folyton kereslek, és nem vagy sehol?
Ha feldobban a szívem, mikor meglátlak?
És ha kérdeznek folyton késem a válasszal?
Szerelem az, ha mindig ölelni, csókolni akarlak?
Ha bármerre járok titkon téged várlak?
Ha azt remélem, megjelensz valahol?
És meleg kezed megfog, átkarol?
Szerelem az, ha mindig vidám vagyok,
S ha velem vagy mindig annyit mosolygok?
Szerelem az, ha imádom, ahogyan átölelsz?
Ha imádom, mikor azt mondod, szeretsz?
Szerelem az, ha örökké veled akarok lenni?
S minden időmet melletted vágyom tölteni?
Ha melegem lesz akárhányszor megcsókolsz?
S nincsen rajtunk kívül más mikor hozzám szólsz?
Szeretem, ahogy kimondod a nevem.
Szeretem, ahogy becézel, édesem.
Szeretem, ahogy szagolod a hajam,
Majd azt mondod, jó illatod van.
Szeretem két szép barna szemed
Szeretlek. Senki mást, csak téged.
Szerelem?
Szerelem...
Müller Péter Én szeretek szerelmes lenni
Én szeretek szerelmes lenni.
Szeretek megrészegedni tőled.
Szeretek "hülye" lenni,
de ez nem boldogság.
Egy életművész a szerelmet
nem a boldogságáért keresi,
hanem a misztérium miatt.
A részegség és a repülés miatt.
Tudja jól, hogy ez mivel jár:
könnyel, hiánnyal, fájdalommal,
kéjjel, örömmel,
szédülettel és kétségbeeséssel."
Müller Péter
Aranyosi Ervin Szemedbe nézek…
Aranyosi Ervin
Szemedbe nézek
Szemedbe nézek, s rám ragyog,
szívedbe látok, s ott vagyok.
Ölelni vágylak kedvesem.
Álmaid titkon meglesem.
Szívedbe látni vágytam én,
csalogatott, mint lámpafény,
s mint lepke, úgy szálltam bele,
s így lettem máris egy vele.
Közös az álmunk, s vágyaink.
Szerelmet váró álmaink.
Miénk a perc, a pillanat,
s nem baj, a világ hogy szalad.
De idebent, csak mi vagyunk,
egymás lelkén nyomot hagyunk.
Miénk a perc, a pillanat,
rabbá vált szívünk, így szabad!
Reánk talált a szerelem,
így váltál eggyé Te, velem.
Vonzott a fény, a mágnesem,
s nem lehetsz másé már Te sem.
Egymásra leltünk, s jó veled,
szemem csak nézi szép szemed,
s nincs a világon szebb dolog.
Legyünk hát együtt boldogok!
Aranyosi Ervin Örökké ünneplő szívek
Aranyosi Ervin
Örökké ünneplő szívek
Mi sose vártunk a Valentin-napra,
a szívünk mégis, mindig ünnepelt.
Le-le ültünk néha egy-egy padra,
s lelkünk a másik hangjára figyelt.
Tettük a dolgunk, van is szép családunk,
a gazdagság a lelkünkben lakott.
A kincs vadászat, nem a mi világunk,
– ki arra vágyott, az már mind halott…
Bízok benned
Bízok benned, mert vigyázol rám,
jó veled, mert odabújsz hozzám.Ha fázok Te gyengéden ölelsz,
s ha beszélek mindig rám figyelsz.
Ha rám nézel szemed ragyog,
érzem veled boldog vagyok.
Végh Mária Tévedsz
Végh Mária
TévedszTévedsz, hogyha azt hiszed
A szerelem csak játék
Vagy lobogó fáklya
Mely ujjaidra ráég.
Nagy dolog a szerelem
S hogy múlnak az évek
Még nagyobb lesz, meleg kendő
Úgy betakar téged.
Erő elszáll, szépség hervad
jön az ősz, a tél is
Aki szeret melletted lesz
Megbecsül majd mégis.
Az élet véges - végig együtt kell leélni
Úgy válik el, mit ér a nő, és mit ér a férfi.
Jót és rosszat megosztani
Kacagni és sírni
A szerelem dal
Mit együtt kell megírni
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)