Tiszta szívvel, könnyes szemnek
Mikor tiszta az ég,
De szemed előtt felhők,
Búra hajlik fejed,
S várod, hogy eljöjjön az eső.
Az eső mi lemossa könnyeid,
Bánatod, szomorú emlékeid.
Várod, csak várod,
De az eső nem jön,
Szemed egyre csak könnyben,
Emlékek hada támad,
Szíved legszívesebben megállna.
Felejts, ez a legtöbb mit tehetsz,
Az idő megoldja mi kínoz,
Feledd a múltat, feledd a bánatot,
Inkább vidíts fel mindenkit,
S ragyogjon mosolyod.
Ragyogjon, mit hű szív megláthat
S éltesse az életen túl is, vigyázva.
Néha múlt ismét kísért
Ne hagyd, hogy rontsa kedved,
Mert kinek nem kellettél
Őt ez nem érdekelte.
Kinek világ közepén állsz,
Ő legyen számodra egyetlen,
Kinek szíved odaadván,
Világba összeköttetik lelketek.
Közös vágy, sok belső remény,
Így éljetek együtt,
Túl az élet mezején.