Néma fohász
Megfogadtam, hogy soha többet nem írok neked,
De Istenem, mit tehetnék? Összetörte a szívem!
Nem bírom tovább elfojtani azt, amit érzek,
Nem bírom elhinni, hogy még mindig hazugságban élek!
S az égtől várom a választ, egy jelet, ami segíthet nekem.
Mit ér a szép mosolyod, ha belül megmérgezted magad?
Mit ér a két szép szemed, ha soha nem lehetsz az enyém.
S várom a választ, kérem az eget, valami jel után sóvárgok!
Minden olyan szörnyűnek tűnik most,
Úgy érzem a jelenem összeomlott,
A jövőm bizonytalan,
A múltam elveszett.
Nem bírom magamban tartani, kérlek Istenem, segíts nekem,
Te vagy, akiben bízhatok, s a te szavad kétely nélkül elhiszem.
Kérlek, adj egy jelet, kérlek, segíts, hogy a jelenem és a jövőm szebb legyen.
Kérlek, adj nekem egy jelet, hogy újra felcsillanjon bennem a boldogság.
Tudom, hogy akkor leszek csak túl ezen, ha elfelejtem őt,
De nem tudom, hogyan tegyem, kérlek Istenem, adj egy jelet!
Adj egy jelet, erősítsd meg a hitem, segíts, hogy bízzak,
Jobban, mint eddig, mert félek, nem vagyok elég erős.
Konkoly Ramóna