Urbán László
Valentin-nap nélkül
Köszönöm az égnek, ezt a napot.
Köszönöm Édesanyádnak, hogy nékem adott.
Nincs itt szükség szerelmes vallomásra.
Mindezt megadja szívednek dobbanása.
Ha az ajkunk összeér, feltüzeli véredet.
Futó virágként, ölelik karjaim testedet.
Forró ajkam, orcádon üzenetet hagynak.
És soha nem akarod, hogy vége legyen e napnak.
Mi ez? Ha nem boldogság, igaz szerelem.
Nem kell ide jelzett nap, tudja a szív mit jelent.
Nem kell a könnytől kiszáradt virág.
Mindig tudja a szív, kit és miért imád.
Tudd meg hát, ezért szeretlek kedvesem.
Nem a Valentinért, mert azt kívánja úgy legyen.
Ne legyen e napnak se vége, se hossza.
Ezt szeretném, örökre így legyen.
Szívünket, soha ne hagyja el a szerelem.
Nyugalom, és boldogság mi a lelkünkre hulljon.
És a szeretet, mi soha el ne múljon.