Őrizd a mosolyom, amit neked adtam,
Őszinte volt minden, ahogy megfogadtam.
Szemem csillogását csakis te láthattad,
Tudod, érted éltem boldogan, miattad.
Őrizd meg a szemem huncut kis varázsát,
Csukott szemmel járok, mások ne is lássák.
Mert érted ragyogott, mint egy igaz gyémánt,
Szemlesütve megyek utamon most, némán.
Emlékezz karomra, amint féltve ölel,
Mondtam:ha elmegyek, csakis te űzöl el.
Jusson majd eszedbe, ahogy hozzád értem,
Bátran öleltelek, közben pedig féltem.
És a tiszta lelkem, lelkedhez simulva,
Gyógyítgatták egymást mindig újra, s újra.
Szerelmesen fogta egyik a másikat,
Hiszen mindkettőnkét bántottak már sokat.
Ne tartsd vissza szívem, engedd el hát végre,
És ha majd hiányzok, nézz csak fel az égre.
Keresd a csillagot, mi legszebben ragyog,
Ha rám gondolsz, még mindig a szívedben vagyok...