Amade László
Én angyalkám,
Szép madárkám,
Ime hozzád repültem;
Te kedvedre
S kezeidre
Mint a sólyom megjöttem.
Már miveljed,
Cselekedjed,
Mint szivemet
Ugy itéljed,
Édesem,
Kedvesem,
Rabod vagyok, kegyessem!
Addig jártál,
Vesszőt hánytál
Még megfogtad hitemet;
Lépre kértél,
Édesgettél,
Tőrben tetted szivemet;
Már hálódban,
Kalitkádban
Zárva vagyok,
Rabságodban.
Ne nevess,
Meg ne vess,
Azon kérlek, csak szeress!
Már igy éljünk,
És szeressünk,
Mint egy pár galambocska;
Mord bú nélkül,
Gondon kivül,
Mint fészkében madárka;
Egymást értsük
S már ne féltsük,
Az egeket azon kérjük, –
Hum, ham, hum,
Hum, ham, hum,
Bőv áldását hogy vegyük.