Nekem egy férfi kell
Legyen magas, egyben vékony,
Ne lőjön túl a célon.
Érett szívébe félve zárjon,
Öleljen, ha reá vágyom.
Lelkét felém irányítsa,
Álmom százszor meghallgassa.
Fogja kezem, hogy ha fáj,
Biztasson, ha menni muszáj.
Legyen szelíd, bátor alkony,
Ki bennem él, s érte hagyom
Ott az egész vak világot,
De hozzon nekem friss virágot!
Figyelje minden léptem,
Szóljon, soha le ne késsem
Reggeli kalácsom illatát,
Mit Isten aznap mégis megád.
Legyen csendes, elfogadó,
Mosoly szemeivel altató.
Szenvedélyes, ha leszáll az este,
Mézes ajkam úgy keresse.
Lássa bennem a nőt!
A mélyzöld, buja erdőt,
A felhős, nevető felleget,
Hol a bárányfelhő is integet.
Legyen erős, irgalmas vár,
Ki szeretve mégis bezár.
Harcoljon, ha kér az élet,
Fényben éljen, abban, mi éltet.
Vicces legyen, hogy ha kell!
Ki könnyet mos le, s felemel.
Ki türelemmel és hűséggel
Vigyáz Rám minden éjjel.
Legyen út és állhatatos,
Ne ijedjen meg, ha hangos
Haragommal kitartok én,
Mert valami mégsem enyém.
Két kezembe könnyet ejtsen,
Test-lélekben így szeressen!
Szálljon velem fel a mennybe,
S maradjak szívében örökre.